Country music and line dance

Country-zene és line dance
- egy vérbeli western-mulatság elengedhetetlen kellékei

Azzal feltehetőleg mindenki tisztában van, hogy a zenék cowboy-kalapja, nem más, mint a country.
De azt vajon tudjuk-e, hogy hogyan alakult ki ez a zenei stílus, és milyen mélyen gyökerezik az amerikai társadalomban?

A country vagy western muzsika több olyan zenei irányzat keveréke, mely eredetileg az Egyesült Államok déli részét és a keleti partvonalon húzódó Appalache-hegység tájait jellemezte.
Gyökerei egészen a hagyományos népzenékig, a kelta dallamokig, a gospel-ig és az úgynevezett régi idők zenéjéig (az old-time music-ig) nyúlnak vissza.

 
Tudtad?
...hogy a country manapság is ismert formája az 1920-as évek környékén alakult ki, de maga a "country-zene" elnevezés csak a ’40-es években terjedt el, leváltva a korábbi, és akkortájt már egyre inkább lealacsonyítóan hangzó "hillbilly music" megnevezést.


Közel 300 évvel ezelőtt az Amerika keleti partjait elérő bevándorlók sok minden más mellett a zenéjüket és hangszereiket is magukkal vitték.
Ezek közül az ír hegedű, a német cimbalom, az olasz mandolin, a spanyol gitár és az afrikai eredetű bendzsó voltak a leggyakoribbak.

 

Idővel ezek hangja szépen egymásra talált, és ez egy csupán Észak Amerikára jellemző, egyedi zenei világ kialakulásához vezetett.

A 20. század elejének bandái jellemzően hegedűn, gitáron és bendzsón játszottak. A country-zene eme korai változatát szokás régi idők zenéjének (vagyis old-time music-nak) nevezni. Dobot ekkoriban még nemigen használtak, sőt, e hangszert a korai country-zenészek kifejezetten megvetették, mivel túl hangosnak és tisztátalannak bélyegezték.

Először csak 1935-ben Bob Wills vette magának a bátorságot, hogy egy dobost is bevegyen az együttesébe: a Texas Playboy-ba. Igaz, volt, hogy még 1940-ben sem engedték fel az ütőhangszerest egy-egy konzervatívabbnak számító country-rendezvény színpadára – a ’60-as évekre azonban már inkább a dobos nélküli együttesek mentek ritkaságszámba.

Az első kereskedelemben is kapható country hangfelvételt 1922-ben rögzítették – ez a "Sallie Gooden" volt a híres A. C. (Eck) Robertson-tól, aki hegedűn játszott.
A jól menő lemezek időszaka azonban a Nagy Világválság megjelenésével leáldozott. A zenei szórakoztatás feladatát ekkor vették át a rádiócsatornák, illetve egyre többször rendeztek táncos mulatságokat farmok pajtáiban szerte az államokban.
Ezek közül a leghíresebb a mai napig is fennálló Grand Ole Opry intézménye, mely a hagyományos country-zene valóságos fellegvára.
 

Amikor a country történetének nagy egyéniségeiről szólunk, két embert mindenképpen meg kell említenünk, akik egyébként a valaha legtöbb lemezt eladott szóló előadók listáját is vezetik.

Az egyik Elvis Presley, akit pályájának kezdetén Hillbilly Cat néven ismertek, és talán mondani sem kell, mekkora sztárrá nőtte ki magát a rock and roll stílusában.
A másik: a ma is élő, számunkra talán ismeretlenebb Garth Brooks, aki 128 millió eladott albumával a legnagyobb lemezeladással büszkélkedhet az Egyesült Államokban szóló előadóként.
 

Tudtad?
... hogy míg az utóbbi években minden zenei stílus jelentős zuhanást szenvedett el az albumok eladásában, addig a country-nak 2006 volt a legjobb éve, amikor is több mint egy hatodával növelte eladásait...


A country majd egy évszázados útja során hatalmas változáson ment keresztül, és számos új stílus nőtt ki belőle.
A „western swing”, a „country boogie”, a „bluegrass”, a „honky tank”, a „rockabilly” és a „truck driving country” mind hatalmas rajongótábort mondhatott magáénak az idők során, és ma is meghatározó alapot jelent számos zenei stílusnak.

További népszerűséget jelentett a country számára a ’90-es években újra divatba jött „line dance” kultúrája, amikor is az emberek egy irányba néző sorokba rendeződve járják koreografált mozdulatokból álló táncukat.

Ez a számos kultúrában megtalálható néptáncforma azokból az időkből származik, amikor a társadalmi érintkezés szabályai nem támogatták a páros táncokat, a férfi és nő egymáshoz simulását.
Ma azonban a line dance már olyan szórakozás, amelyet számos helyen látványos show-műsorok keretében is élvezhetünk.

Ha pedig mi magunk is kedvet kapunk, hogy eljárjuk mondjuk egy Cotton Eye Joe lépéseit, ne álljunk ellen a vidám tempó vonzásának!
Járassuk meg a western-csizmánkat a recsegős fa padlón – a jókedv mindenkinek garantált!